Ryutoshi Kurasai

Név: Ryutoshi Kurasai

Nem: Férfi

Kaszt: sámán

Életkor: 15

Származás: Tokió

Tartózkodás: sohasem tartózkodom ugyanott sok ideig

Jellem: Nyugodt, megfontolt, ám harc közben elzárja érzelmeit, és szellemeivel mindent beleadva harcol.

Kinézet: Szürkehajú, szürke szemű, feketeruhás fiú, aki egy ezüstkeresztet hord a nyakában.

Felszerelés:
ezüst nyaklánc, 10 db kunai tőr (dobókés féleség), boxer

Fegyver:
boxerrel vagy anélkül – Divitációs-kör
Szellememmel egyesülve egy különleges pózba állunk be, majd egy 1 méteres zöld kör középpontjában találom magunkat, és hirtelen mintha megállna minden körülöttünk. A támadásaim előtt ki kell mondanom a Divitációs-kört, és hogy hány ütést vigyek be (2, 4, 8, 16, 32), majd indulhat a támadás. Sebességem erre a rövid időre meg tízszereződik, ám csak (fix)zöld kör területére szabályozódik a sebesség növekedés. Annyi csapást viszek be, amennyit mondtam (ha mondjuk 8 csapást mondtam, akkor először kettőt csapok, majd 4-et, és végezetül 8-at, és befejeztem).
Egy harc során csak kétszer vagyok képes támadni ezzel a technikával.

Pusztakéz - Démonsugár
Ezt csak egyesülve vagyunk képesek létrehozni Sousukéval. A lényeg az, hogy megállunk, és egy kisebb koncentráció után felszabadítjuk összes FU-kat, és összesűrűsítjük öklömbe. Ennek hatására kezem elkezd vörösen világítani, majd ha sikerült energiám nagy részét összeszedni, kibocsátjuk a célpont felé. Egy kis átmérőjű, de gyors támadás repül ellenfél felé. A támadás ereje akkor, hogy könnyedén szétrobbant egy követ. Hátránya az, hogy mozgatása további FU-t emészt fel, illetve amint nekimegy valaminek felrobban.
Egy harc során csak 2 szer tudunk lőni, és ha másodszor is ellőjük, akkor nagy valószínűség szerint elvesztem eszméletemet, és így harcképtelenné válok.

Lakás:
-

Tokió városában születtem 15 évvel ezelőtt egy kis tanyán. Szüleim 5 éves koromban elküldtek a háztól, mert szerintük démon szállt belém, pedig nem volt erről szó. Azt hitték megszálltak engem, hogy látom az elhunytak lelkét. Miután kénytelen keletlen elhagytam a szülői házat vándorlásnak kezdtem, és koldulásból éltem. Gyermekkorom óta sokszor kerültem bajba, ám egy jószívű segítő mindig kihúzott a pácból. Ez a személy Sousuke Kaiennek hívták élete során… legalábbis míg meg nem halt. Halála után Árnyékdémonnak becézték, mert egy bérgyilkos sámán klán egyik emberének a védőszelleme volt, ám miután azokat a sámánokat lemészároltál egyedül maradt, míg nem találkozott velem. Rögtön megkedvelt első látásra, pedig csak az utcán sétáló kis hajléktalan gyereket láthatta bennem. Későbbiekben elmagyarázta, hogy tetszett elszántságom neki, mivel akárhányszor estem el az éhségtől, és a gyengeségtől kimerülésig jártam utamat. Megtanított rengeteg dologra, mivel ninja előélettel rendelkezett, így a harcművészetre is kiterjedhetett figyelmünk. Mire a mostan időszakra érünk teljesen elsajátítottam jó pár alap mozdulatot, és egy speciális támadást, azonban ezt csak úgy lehetek képes, ha egyesülök Sousukéval, ám már ez sem okoz gondot. A neheze azonban az, hogy Sousukeval egységben maradjunk. Mivel szellemem jóval gyorsabb, erőseb és természetesen képzettebb volt nálam, így néhány alkalommal előfordult az, hogy egyszerűen kilökődött belőlem a különleges taktika használata közben, és ilyenkor legalább egy napig képtelen vagyok újra egyesíteni magammal. Az évek folyamán nem tettem le a vándorlási szokásomról, ám nem is bánom, mert rendkívül sok mindent tanultam az utam folyamán. Mostanra folyékonyan beszélek japánul, amerikaiul, magyarul, spanyolul, és angolul. Szellemem szerint a németet is meg kéne tanulnom, mivel igen jó vagyok a nyelvek ügyében, ám nem tetszett az a nyelv, szóval tartózkodok az ötlettől, mivel nem szimpatikus az a nyelvjárás. Rengeteg ember bolondnak tart, és jó párszor összetűzésbe kerültem a rendőrséggel, mivel nem hátráltam vissza egy csatától sem, ami általában tömegverekedéssel végződött. Időközben szert tettem egy boxerre is, amit verekedés közben csentem el az egyik jóembertől. Felszerelésem azonban nem állt meg ennél, mivel egy japánban tett látogatás után egy fegyverkereskedőtől kunai tőröket vásároltam nagyon olcsón. Az elmúlt idők folyamán pénzszerzést fejpénzek begyűjtésével szereztem, ami egy igen izgalmas munka. Imádom nézni, ahogy ellenfeleim lebecsülnek engem, és nagyot néznek, amikor Sousukéval leverjük ellenfeleimet. Nem rettentem vissza a gyilkolástól sem, ami Sousuke rengeteg érzelemkeményítő módszerének köszönhetem. A frissen szerzett fegyvereket is használtam a harcok során, és kunai tőreimet folyamatosan összeszedtem, és megtisztítottam őket. Partnerem szerint a fegyverekkel összhangban kell lennünk, hogy teljesen ki tudjam használni a fegyver előnyeit, és mellőzzem a hátrányait. A legtöbbször szellemem fejezem be a harcokat, és ilyenkor mindig sajnálom magamat, hogy miért nem sikerül erősebbnek lennem, hogy egymagam is megálljam a sarat az egyszerű emberek ellen. Egyszer csak fülembe jutott egy bizonyos Sámánkirály nevű emberről, aki az egész föld sorsát irányítja, és hogy bizonyos évenként új Sámánkirály ’’születik’’. Nem érdekeltek a következmények. Teljes kimerülésig edzettem szellememmel, hogy tökélyre fejlesszük az összhangunkat, hogy sámánok ellen is megálljunk a talpunkon. Egy nap Sousuke kérésére ellátogattunk a sírjához, hogy egy utolsó és végső búcsút váltson igazi testétől. Felbontottam a sírt, am így egyszerű földkupac volt egy mező legvégén, ahol egy sötét erdő állt. Mikor megtörtént a búcsúzás mondta, hogy vegyem le a nyakában lógó nyakláncot, és viseljem mindig. Azt mondta szerencsét hoz, és segíteni fog harcunkban, ám ekkor nem tudtuk, hogy birtokába jutottunk az Ezüsthold nevű képességünknek.

Sok szeretettel üdvözlöm a fórum első Living Torch-át (ne is törődj csak szenvedek XD) . Na elolvastalak és a képességeid , rendben lesznek, az előtörténeted egy pár olvasás után elfogadható, ám tessék ügyelni arra hogy a következőkben amikor írsz kalandot/munkát / küldetést stb akkor logikusan építsd fel a mondandód ne össze vissza, ügyelj a mondatokra hogy érthetőek legyenek mert volt pár mondatod ami nagyon nem állja meg a helyét, olvass könyveket nem hiszik el sokan de rengeteget segít a fogalmazásban. De ezeket leszámítva elfogadható a történeted ELFOGADOM

Szint : 1
Kezdő Tőke: 6000ĐĐ
Kezdő képességeid

Divitációs-kör
Szellememmel egyesülve egy különleges pózba állunk
be, majd egy 1 méteres zöld kör középpontjában találom magunkat, és
hirtelen mintha megállna minden körülöttünk. A támadásaim előtt ki kell
mondanom a Divitációs-kört, és hogy hány ütést vigyek be (2, 4, 8, 16,
32), majd indulhat a támadás. Sebességem erre a rövid időre meg
tízszereződik, ám csak (fix)zöld kör területére szabályozódik a sebesség
növekedés. Annyi csapást viszek be, amennyit mondtam (ha mondjuk 8
csapást mondtam, akkor először kettőt csapok, majd 4-et, és végezetül
8-at, és befejeztem).
Egy harc során csak kétszer vagyok képes támadni ezzel a technikával.

Pusztakéz - Démonsugár
Ezt
csak egyesülve vagyunk képesek létrehozni Sousukéval. A lényeg az, hogy
megállunk, és egy kisebb koncentráció után felszabadítjuk összes
FU-kat, és összesűrűsítjük öklömbe. Ennek hatására kezem elkezd vörösen
világítani, majd ha sikerült energiám nagy részét összeszedni,
kibocsátjuk a célpont felé. Egy kis átmérőjű, de gyors támadás repül
ellenfél felé. A támadás ereje akkor, hogy könnyedén szétrobbant egy
követ. Hátránya az, hogy mozgatása további FU-t emészt fel, illetve
amint nekimegy valaminek felrobban.
Egy harc során csak 2 szer tudunk
lőni, és ha másodszor is ellőjük, akkor nagy valószínűség szerint
elvesztem eszméletemet, és így harcképtelenné válok.