A Sámán Király alapú szerepjáték ahol a kalandozhatsz a sámánok izgalmas világában.
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 William "Will" Silverman

Go down 
SzerzőÜzenet
William Silverman

avatar

Hozzászólások száma : 3
Join date : 2013. Jun. 08.
Age : 20
Tartózkodási hely : Tokyo

Character sheet
Furyoku:
100/400  (100/400)

TémanyitásTárgy: William "Will" Silverman   Vas. Jún. 09, 2013 10:30 am

Név: William „Will” Silverman
Nem: Férfi
Kaszt: Szellem
Életkor: 22 (halálakor)
Származás: Anglia
Tartózkodás: Tokyo
Jellem: Egy mindig nyugodt és megfontolt, csendes fickó, aki a legtöbb esetben csak maga elé nézz és gondolkodik valamin, mondhatjuk borongós. Nagyon nehéz felidegesíteni, de ha sikerül hirtelen ránt fegyvert és csak háromig számol. Ha egy harcot elveszít, akkor addig nem nyugszik, amíg nem rendezi a számlát. Nem szeret tartozni senkinek, ha mégis előfordul első dolga törleszteni. Szereti a művészetet, ő maga is graffitizett.
Kinézet: Rövid, kócos fekete haját egyszerű kis sapkája nyomja le, kezein ujjatlan kesztyűket, testén egy fekete mintázatlan pólót és kék farmert hord, lábán sportcipő. Fekete szemei elszántságot tükröznek.
Felszerelés: Fegyverei, jelenlegi ruházat, több (változó színű) aeroszolos flakon
Fegyver: Iker-pisztoly (Glock 17)
Halál oka: Dulakodás: egy bandaharc alkalmával életét vesztette
Földön ragadásának oka: Nem vett revansot gyilkosától/Tartozik valakinek
Sámánja: Christopher „Chris” Weaver (NJK)
Beszédszín: DodgerBlue


Előtörténet


Ha jól emlékszem én 1971… márciusában születtem, pontosan már nem emlékszem. Sose törődtem a születésnapjaimmal, sose tartottuk meg így a fene se emlékszik rá pontosan. Minek is tartottuk meg volna, senkiét sem tartottuk meg. Az édesanyám… egy szerencsétlen asszony volt, talán ha mindennapi útja egy sötét sikátoron vezetett volna, egy boldog és élő nő lenne. De nem így lett… megerőszakolták, elrabolták és nagyjából egy évig raboskodott egy kis banda fogságában. Kilenc hónap múlva szült meg, utána három hónapra rá meg is halt a sok gyötrődés miatt, így egyáltalán nem is emlékszem rá. Édesapám a banda feje volt, egy napbarnított, alacsony és gyenge ember, a tiszteletet a bandatagjai között erőszakkal és terrorral tartotta fent.  
Engem már kiskorom óta be akart vonni a banda cselekményeibe, szerencsémre anyámtól örökölt erős erkölcs és jóakarat miatt sose tettem úgy komolyabb rosszat, pedig minden adott volt hozzá, szerencsére édesanyám lelke bennem továbbélt. Ezt csak úgy… éreztem. Egy ilyen világban nőttem fel, de azért én se maradtam makulátlan. Például… a graffitik.
Ezt a művészetet tekintettem a legszebb dolognak és tekintem ma is, azokkal az alkotásokkal, amelyekkel több órát dolgoztak, annyira… gyönyörűek. Én is rengeteg graffitit „hánytam” a falakra, igazi writer-nek* éreztem magam, de sose alkottam bombákat**, mindig is valami igazán dekoratív dolgokat akartam felmázolni, és ha a banda követelte, a legszebb tag-ekkel*** jelöltem meg felségterületünket.
Édesapám nem bírt magával. Így megtanított a harcolni, az ikerpisztolyok használatára, a két glock 14-esemel nem volt igazi ellenfelem sose. Kész profi voltam, az évek alatt csak ezt a két fegyvert forgattam, így más fegyverhez nem is értek, de ehhez nagyon.
Majd eljött az első igazi bandaháborúm, ahol több tucatnyian küzdöttünk a szűk sikátorokban, a lövedékek rengeteg embert megöltek. A nagy harc közepén mikor apámmal együtt maradtunk, láttam, hogy egy mesterlövész épp bemérte őt, az utolsó pillanatban rá tudtam ugrani, így a hátammal felfogtam a lövést, de több szervet is érintett. Ironikus, akit legjobban utáltam azt mentettem meg, mégis csak az apám volt… majd elsötétült a világ.
Ennek talán úgy, tíz éve. Nem mentem se a menybe, se a pokolra, itt ragadtam a földön. Az én soha fel nem adom természetem nem engedtem, revansot akartam attól a lövésztől. Nem akartam megölni, nem… csak legyőzni. Úgy pár lövést beleengedni a lábába, hogy ne tudjon tovább küzdeni. Az megnyugtatta volna a lelkem. Vagy egy évtizedig voltam ott a bandaharc helyén, végül apám is meghalt, nem volt semmi, ami odakötött volna, de más se. Így ott bolyongtam. Volt pár más lélek is, aki arra kísértet, igazi bűnözők, vérbeli gyilkosok. Amikor megláttak már lőttek is, szóval segítettem nekik átmenni a túlvilágba. Én meg egyre erősebb lettem, amikor…
Egy gyerek téved arra, talán 17-18 éves lehetett, az egyik falhoz csak úgy odaállt, és elkezdett graffitizni. Nem kell mondanom, hogy rögtön szimpatikus volt. Órákon át dolgozott azon a skiccen, amely két alakot ábrázolt egy szív alakú fa ágai alatt, amin egy levél se volt, és a szerelmes pár csókolózott, az egyik meg sírt. Valószínűleg egy elválást jelent, még valószínűbb az övét. Szegény gyerek. Eléggé belebambultam a képbe, mivel rám ordított.
- SZELLEM!
- Huhh? Te látsz engem?
- IGEN! TE OTT MIT KERESEL ÉS HOGY?!
- Már az is meglepő, hogy nem rohantál el fejvesztve! Azt kitaláltad, hogy szellem vagyok, és azért vagyok itt, mert egy ideje meghaltam.
- Hogy?
- Biztosan érdekel?
- Háát, kíváncsi alkat vagyok. – kényelembe helyezi magát egy dobozon – mesélj.
És elmondtam neki mindent, mindent. Szóról szóra ahogy megtörtént. Már nagyon rég beszéltem egy jót, persze, hogy megnyíltam előtte, pedig nem szokásom. Bár, ahogy elnézem neki se.
- Értem, értem. Neked se lehetett egy könnyű életed. És gondolom, hogy azért vagy mindig itt, hogy azon a fickón bosszút állj?
- Nem egészen. Nem akarom megölni.
- Hahah!
- Mi olyan vicces?!
- Elég érdekes szellem vagy, tetszel nekem. Leszel a társam?
- A mid?
- Én egy sámán vagyok. A sámánok azok a személyek, akik egyesülni tudnak a holtak lelkével ez által kommunikálni is tudnak velük. Minden sámánnak van egy őrző szelleme, akivel tud egyesülni és mindenhova vele tart. Ő segít neki elérni a célját, ami a Sámántorna megnyerése.
- Sámántorna?
- Egy hatalmas esemény, amiben a sámánok összegyűlnek a világ minden tájáról, hogy összemérjék tudásukat, hogy a győztes legyen a Sámán Király.
- És az… mire jó?
- Röviden… teljesülhetnek az álmaid.
- És… mi az álmod?
- Ha csatlakozol, elmondom.
- Miért csatlakoznék, ha nem tudom? Valamiért nekem is küzdenem kell.
- Igaz… az én álmom… egy gyönyörű világ megteremtése, ahol mindenki egyenlő.
- Tetszetős… de nem.
- Miért?
- Van… jobb dolgom is ennél.
- És ha mondjuk… segítek, akkor csatlakozol hozzám?
- Lehet. De a segítséget megköszönném.
- Akkor megkapod. Szívesen segítek bárkinek.
- Köszönöm. De te tényleg sámán vagy?
- Igen, miért ne lennék? Nem úgy nézek ki?
- Nem tudom, hogy nézz ki egy sámán, de… elég erősen megijedtél tőlem.
- Jah, hogy az… meglepődtem, hogy egy ilyen helyen találkozok akárkivel.
- Értem… akkor először is, hogyan fogok innen elmenni? Eléggé helyhez vagyok kötve
- Valami kegytárgyban elvihetlek.
- Nekem olyanom nincs.
- Valamiféle médiumod?
- Mim?
- Hhh… akármi, ami hozzád kötődik?
- A pisztolyaim?
- Megfelel. Hol vannak?
- Nem tudom. De valahol erre haltam meg.
- Keressük meg.
Némi keresgélés után rátaláltunk, a már nagyjából elbomlott testem mellett. Elégé büdös volt, újdonsült barátom kicsit rosszul is lett.
- Ez… te voltál?
- Igen…
- Így nem hagyhatunk a tested. El kell téged temetnünk!
- Igen… de hova? Itt minden csupa beton!
- … Ha elhamvasztunk, az jól lesz? Mindig nálam lehetnél.
- Rendben, kösz… Ööö
- Chris. Christian Weaver. Szolgálatodra! Téged hogy hívjalak?
- Will. William Silverman.
- Örvendek.
- Én is. Akkor gyorsan kerüljön a testem jó helyre.
- Rendben.
És elvitt egy temetkezési vállalkozóhoz, ott megbeszélt mindent, majd elégettek. Már nem voltam a legjobb állapotban, de legalább elvállalták. Egy kis edénybe rakta, ami belőlem megmaradt, amit onnantól a derekán hordott, és a két pisztolyomban meg engem.
- Akkor először is, mi legyen?
- Ki kell nyomoznunk, hogy ki ölt meg, és most hol van.
- Rendben. De ez nehéz lesz, semmit sem tudunk róla.
- Gondlom a rendőrségi nyilvántartásban benne van, végül is hatalmas lövöldözés volt.
- Lehet. Meg kell néznünk.
Elmentünk a helyi rendőrségre, és kikérdeztük az ügyeletest. Mivel már halott volt, elmondtak róla mindent, egy kis szomorú arcos rokon ügy csellel.
A harc után könyörtelen zsoldos katonaként dolgozott, majd szakmája miatt a városban hunyt el, a kis helyi temetőben temették a föld alá.
Csak ő egyedül volt ott, ült sírkövén, és amikor meglátott nevetett. Sőt, inkább röhögött, vihogott. Felemelte puskáját és rám tartotta. Közelharcra a pisztolyok sokkal jobbak, nem hagytam, hogy lőjön. Gyorsan összeesett. Nem akartam megölni, de muszáj volt.
- Na, akkor társak leszünk?
- Háát… most már muszáj lesz, többszörösen is tartozom neked. Meg hát szimpatikus is vagy, leszek az őrzőszellemed. De meg kell tanulnod ikerpisztolyokkal lőni, hogyha eredményesek akarunk lenni
- Akkor irány Tokyo!
- Miért pont Tokyo?
- Ott lesz a sámántorna.
- De hát még rengeteget tanulnunk kell…
- Lesz még arra időnk, nyomás!
- Valahogy sejtettem, hogy ennek rossz vége lesz.

Szómagyarázat
*writer = a firkász elnevezése
**bomba = gyors, pár perc alatt elkészült graffiti, inkább firkálás
***tag = felségjelzés, ami (ebben az esetben) a banda neve és/vagy logója

Képességek:

Divination/Megérzés

A sámán megkapja Will évek alatt kifejlődött ösztöneit, így rövid időre képes (akármit, legyen beszéd vagy egy támadás) megérezni, hogy az illető hazudik, blöfföl, esetleg igazat mond. Ezzel megérezheti a rossz szándékot is.

Adrenaline Rush/Adrenalin Roham

Amikor Will a harcban feltüzeli magát és egyesül sámánjával, egy rövid ideig „lelassíthatja” magának az időt. Ő sokkal lassabbnak fog érezni mindent, így időt szerezve a gondolkodásra vagy célzásra. Amikor a hatás végett ér a visszafogott adrenalin egyszerre lepi el az agyat, így az előző hatással megegyező ideig a nő a felhasználó kitartása, reflexe és sebessége (ez súlyosan károsítja az agyat, és az időtől függően a testet is, veszélyes!).
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
FaustVlll

avatar

Hozzászólások száma : 50
Join date : 2012. Aug. 07.
Age : 24
Tartózkodási hely : Elizám ölében fekve

Character sheet
Furyoku:
2/1  (2/1)

TémanyitásTárgy: Re: William "Will" Silverman   Kedd Jún. 11, 2013 10:31 am

Na fiam! Elolvastalak és az előtörid elején már majdnem megvakított a sok írásbeli hiba. Még most is azt kapom a fejemhez tudjukkitől, hogy még csak kezdő vagy stb stb... Ő mindig is a gyengédebbik fél volt, de ez egy másik napra való sztori. Szemléltetnék néhány ilyen mondatot:
-Minek is tartottuk meg volna, senkiét sem tartottuk meg.- (( A volna és a meg nem tudom direkt vagy véletlen van e felcserélve))
-Az édesanyám… egy szerencsétlen asszony volt, talán ha mindennapi útja egy sötét sikátoron vezetett volna, egy boldog és élő nő lenne.- ((Szóval ha sötét sikátorokon megy keresztül élő és boldog lenne? Nem ott történnek a megerőszakolások és gyilkosságok?))
-Ezt a művészetet tekintettem a legszebb dolognak és tekintem ma is, azokkal az alkotásokkal, amelyekkel több órát dolgoztak, annyira… gyönyörűek.- ((Itt az "azokkal" kezdődő rész új mondatba kellene írni, mert így csak fölöslegesen írsz halmozottan összetett mondatokat.))
-Édesapám nem bírt magával. Így megtanított a harcolni, az ikerpisztolyok használatára, a két glock 14-esemel nem volt igazi ellenfelem sose. - ((az előző hiba totál ellentéte itt az Így részt vesszővel kellene elválasztani, nem új mondattal.))
- így a hátammal felfogtam a lövést, de több szervet is érintett.- ((de EZ több szervet...))
- - IGEN! TE OTT MIT KERESEL ÉS HOGY?! ((az oké hogy mit keres de minek van ott a HOGY?))

Nos összegezve ezek amik nagyon szemet szúrtak a többi csak apróbb baki. Nagyon kérlek, mielőtt elküldessz egy posztot olvasd el mégegyszer, hidd el tudom milyen az az érzés mikor már a végén vagy és be akarod küldeni ezért "huhh végre végeztem na click az elküldére" így gondolkodsz. Ez főleg az elhamvasztásos/ bosszúállós / rendőrséges részeknél látszott, ahol egy mondattal letudtál egy egész több órás dolgot. Remélem pontosabb leszel, ahogy fejlődsz majd szerepjáték terén, olvasd el az elfogadott előtöriket, legyen mások írása a példa számodra. Továbbá remélem a társ sámánod majd az előtörijében szemlélteti, hogyan lett sámán, nem csak úgy egy csettintésre lett az.

Tudnod kell, hogy sokkal kevesebbért is dobtam már vissza előtörid, ha nem látom a fejlődésed és azt hogy átnézed a posztjaidat a jövőben eléggé kiábrándult és csalódott leszek, az egyikünk sem akarja, ma úgy érzem vissza kell adnom azt a jót amit kaptam, így ELFOGALAK!!

Szint : 1
Kezdő Tőke: 6000ĐĐ

Divination/Megérzés

A sámán megkapja Will évek alatt kifejlődött ösztöneit, így rövid időre képes (akármit, legyen beszéd vagy egy támadás) megérezni, hogy az illető hazudik, blöfföl, esetleg igazat mond. Ezzel megérezheti a rossz szándékot is.

Adrenaline Rush/Adrenalin Roham

Amikor Will a harcban feltüzeli magát és egyesül sámánjával, egy rövid ideig „lelassíthatja” magának az időt. Ő sokkal lassabbnak fog érezni mindent, így időt szerezve a gondolkodásra vagy célzásra. Amikor a hatás végett ér a visszafogott adrenalin egyszerre lepi el az agyat, így az előző hatással megegyező ideig a nő a felhasználó kitartása, reflexe és sebessége (ez súlyosan károsítja az agyat, és az időtől függően a testet is, veszélyes!).
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
William "Will" Silverman
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» William Luminers

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Sámán Király Szerepjáték :: Nyilvántartás :: Eredettörténetek :: Szellem :: Archivált-
Ugrás: